A történet rövid váza : A cselekmény egy mai régészeti felfedezéstől indul: Göbekli Tepe. A regény három idősíkon játszódik, és egyedülálló módon ötvözi a platóni filozófiát, a modern kvantumfizika elméleteit és az ősi mítoszokat, választ adva arra, hogy miért épültek a világ 'világítótornyai' – a piramisok és monumentális kőépítmények –, és mi köti össze ezeket egy tizenkétezer éves digitális hagyatékkal. Első idősík: A jelenben két nyugdíjas "foteltudós" — egy valláskutató és egy történész — szorul össze a földrengés sújtotta Şanlıurfaban. Kényszerű beszélgetéseik során a világ titkos helyeiről, az eltűnt tudásról, Thot és Hermész Triszmegisztosz örökségéről értekeznek. Ez alatt az idő alatt kitárgyalják a világ legrejtélyesebb helyeit. De csak a kőkemény tényeket! És a végkövetkeztetés? Mindössze egy talány! A tudás valahonnan jött. De honnan?!?? Hol vannak a magyarázatok a tizenkétezer évvel ezelőtti Göbekli Tepe köreire vagy az egyiptomi piramisok matematikai precizitására? Ezek nem pusztán építészeti csodák. Ezek talán egyetlen, globális projekt részei. Második idősík: Ki az, aki a történelemben először tette fel ezt a kérdést? A két tudós szerint Platón. Így hát visszarepülünk 2500 évet Platón korába, Egyiptomba, a titkok és az istenek földjére. Egy birodalomba, ahol a kövek és a homok titkokat rejtenek. Platónnak van egy gyönyörű útitársa, de vajon Platón műveiben később miért nincs erről szó? Ez az idősík egy fordulatos kalandregény, amely a tudás eredetének nyomába ered. Harmadik idősík: Ismét repülünk egyet visszafelé az időben, választ keresve az első két síkon felmerülő kérdésekre: 12 000 évet utazunk, egyenesen az özönvíz előtti Aranykorba, Anthasz szigetének utolsó napjaiba. Itt zajlik Mentor, a zseniális alkotó és tanítványa, Eira versenyfutása az idővel és a közelgő kataklizmával. Ám a legnagyobb veszélyt nem a vulkán, hanem az emberi bosszú jelenti. A regény (egy) választ ad arra, hogyan mentették át az ősi tudást a jelenünkkel, és hogyan fonódik össze ez a múlt a közeli jövővel, 2035-tel?