No hát ez bizony valóban fantasztikus regény a javából - mármint XIX. századi... Amit ma tudunk, gondolunk arról, hogy miyen lenne, ha egy üstökös a Földet súrolná, az bizony nem azt a képt festi, mint aminek Verne fantáziája leírja. De tekintsünk is el a részletekről, koncentráljunk inkább az emberkre, a történetvezetésre, a mesére: ennek mestere Verne. Az üstököst, és azt, hogy a két égitest (mármint a Föld és az üstökös) légköre találkozik, egyik átcsusszan a másikba, amit úgy lehet kihasználni az utazáshoz, hogy léghajóban felszállnak a légkörbe - nos ezt felejtsük is el gyorsan. S ha ezen túllendülünk, onnan már a történet bizony kellemes és tipikusan vernei.